(39 Ft/db) D3-5000 IU (NE). A kalcium beépüléséhez a csontokba, az immunrendszer megfelelő működéséhez.


A D-vitamin zsíroldékony vitamin.
Ez a vitamin is képződhet elő anyagaiból a szervezetben, a napfény ultraibolya sugárzásának hatására. A képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken.

A D vitamin részt vesz a kalcium és foszfor felszívódásában, és hasznosulásában, a vérplazma kalcium egyensúlyának megőrzésében, a normál sejtosztódásban, a megfelelő izomfejlődésben és működésben.
Fontos szerepet játszik a csontozat és fogazat normál szerkezetének kialakításában és megőrzésében.

Az influenza időszakban is nagyon hatékonynak bizonyult, hiszen D vitamin
szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez is.

Mihez szükséges a D-vitamin?
A kalcium és a foszfor felszívódása
A csont képződés folyamata
A kalcium és foszfor beépülése
A csontok egészséges fejlődéséhez
A csontok gyógyulása például törés után
A csontritkulás megelőzése.
Immunrendszer megfelelő működéséhez

A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) és egyes gyógyszerek szedése növelik a D-vitamin szükségletét.

Hiányállapotok
D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel.
A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes és számos életfunkcióban fontos szerepet játszik. Ezt a felfogást más szakemberek vitatják, mivel szerintük a hormonnak is tekinthető funkciójú vegyületek és analóg anyagok nem azonosak a D-vitaminnak tekinthető vegyületekkel, általában azok anyagcseretermékei.

Testünk a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is pótolhatjuk hiányát: májban, tőkehalmáj olajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható, ezek rendszeres fogyasztásával is fedezhető szükséglete.
A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel. Két fő formája van, a D3-kolekalciferol és a növényi eredetű D2-ergokalciferol.
A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya-sugárzásának (290-315 nm) hatására 7-dehidrokoleszterinből.

A két forma aktivitása nem biztos, hogy azonos, bizonyos adatok szerint a D3 a hatásosabb forma, így ebből a megfelelő vérszint eléréséhez jóval kevesebbet kell elfogyasztani. Más kutatások ellentétes eredményre jutottak.

Az azonban bizonyos, hogy önmagában a táplálkozással bevitt, vagy a bőrben képződött vitamin inaktív, ezt a vér szállítja a májba, ahol átalakítódik: kalcidiol, azaz 25-hidroxikolekalciferol keletkezik, ami a D-vitamin ellátottság felmérésére leggyakrabban felhasznált vegyület.

A vesében további enzimatikus folyamat hatására jön létre a D-vitamin szervezetünkben legaktívabb terméke, a kalcitriol~1,25 dihidroxikolekalciferol .
A szintézis kétszer olyan intenzív fiatalokban, mint idősekben, náluk a hiányállapot kialakulásának kockázata értelemszerűen fokozott.

Figyelemre méltó adat az is, hogy erősebben pigmentált bőrrel rendelkezők esetében 5-10-szer hosszabb ideig tartó napfényen töltött időt igényel ugyanannyi D-vitamin előállítása, mint egy világosabb bőrű embernél, egy 8 faktoros fényvédő krém pedig 95%-kal is visszavetheti a D-vitamin előállítást, így a származás és életmód is fokozhatja a hiányállapot kialakulásának kockázatát.

Élettani funkcióját tekintve a D-vitamin, illetve a belőle létrejött vegyületek szabályozzák a növekedést, a fejlődést és a csontok felépítését, helyreállítását a kalcium és foszfor vékonybélből történő felszívódásának kontrollálásával.
A csontoknak, ízületeknek, fogaknak az optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin bevitel, mivel fontos szerepe van a csontmátrix-fehérje képzésében és az ásványi anyag beépítésben.
Hiánytünete gyermekkorban az angolkór, ami nem megfelelő csont- és ízületi-fejlődéssel, gyenge izomzattal jár, felnőttkorban pedig a csontlágyulás, ami törékeny csontokat, izomgyengeséget és izomgörcsöket idéz elő.
A szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend követése esetén mesterséges vitaminpótlásra lehet szükség. Különösen igaz lehet ez menstruációs zavaroktól szenvedő sportoló nők esetében, mivel ők hajlamosabbak a csontritkulásra.

A D-vitaminnak azonban a vérképzésre, sejtosztódásra és érésre is befolyása van, bizonyos mértékig csökkentheti az emlő-, vastagbél- és prosztata daganatok kialakulásának kockázatát is, de más daganatok sejtjeinek osztódására és áttéteinek kialakulására is gátló hatása lehet.

Pszoriázis (pikkelysömör) esetén analógja kívülről kerülhet alkalmazásra; a megfelelő ellátottság pedig olyan autoimmun betegségek létrejöttének kockázatát is mérsékelheti még mint az 1-es típusú diabetes mellitus (cukorbetegség) vagy a sclerosis multiplex.
Hiánya az influenza, TBC és más fertőzések gyakoribbá válását is eredményezheti a védekezőképesség gyengülésének következtében!

A D-vitamin a testtömeg (ezen belül a test zsírtartalmának) csökkentésében és növelésében, az idegrendszer regenerációjában, illetve a korral járó degenerációjának megelőzésében, valamint a depresszió kezelésében is hatásos lehet, ám jelenleg ez még nem kellően alátámasztott.
Általánosan elterjedt nézet, hogy napi néhány perc napozás fedezi a teljes D-vitamin igényt, sőt, hogy a nyári napozás a téli vitamin igényt is fedezheti.

D-vitamin szükséglet a kutatások fényében
Szakemberek mind külföldön, mind hazánkban leírták (és pár országban már az ajánlásokba is beépítették), hogy "egészséges embereknek napi 400-800 NE D3-vitaminra van szükségük. A magyarországi éghajlaton (az év felében rövid, szürke nappalok) télen napi 800-1000 NE-re célszerű növelni a D-vitamin bevitelt tabletta, kapszula vagy cseppek formájában".
Az OÉTI, figyelembe véve az Európai egészségügyi szabályozást, a napi D-vitamin bevitel biztonsági határát 2000IU-ban állapította meg.
Ez nem azt jelenti, hogy ennél magasabb hatóanyag tartalmú D-vitamin bevitele rövidebb távon (például a téli hónapokban) bármiféle egészségügyi kockázattal járna.
Csupán egy iránymutatás abban, hogy ha valaki huzamosabb ideig és folyamatosan szedi a D-vitamint szünet nélkül az év minden napján, annak célszerű ezt naponta maximum 2000IU mennyiségben alkalmaznia.

Étrend-kiegészítő
EXTRA D-vitamin 5000 NE kapszula
100 db Nettó tömeg:(25 g±10%)
Hatóanyagok 1 kapszulában: Név Mennyiség RDA%
D3-vitamin (cholecalciferol) 5000 NE 2500%
RDA%- felnőttek számára javasolt napi bevitel,**% napi szükséglet nincs meghatározva

Összetevők: cholecalciferol, emulgeáló: lecitin, zselatin, nedvesítő: glicerin
Napi ajánlott mennyiség: 1 x 1 db étkezés után





Felhasznált irodalom
1. Advanced nutrition, Carolyn D. Berdanier, CRC Press LLC, 1998

2. Lalueza-Fox C, Römpler H, Caramelli D, Stäubert C, Catalano G, Hughes D, Rohland N, Pilli E, Longo L, Condemi S, de la Rasilla M, Fortea J, Rosas A, Stoneking M, Schöneberg T, Bertranpetit J, Hofreiter M., A melanocortin 1 receptor allele suggests varying pigmentation among Neanderthals., Science. 2007 Nov 30;318(5855):1453-5.

3. Reinhold Vieth, Why "Vitamin D" is not a hormone, and not a synonym for 1,25-dihydroxy-vitamin D, its analogs or deltanoids, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 571-573

4. Laura A. G. Armas, Bruce W. Hollis and Robert P. Heaney, Vitamin D2 Is Much Less Effective than Vitamin D3 in Humans, The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism Vol. 89, No. 11 5387-5391, 2004

5. Nesby-O'Dell S, Scanlon KS, Cogswell ME, et al. Hypovitaminosis D prevalence and determinants among African American and white women of reproductive age: third National Health and Nutrition Examination Survey, 1988-1994. Am J Clin Nutr. 2002;76:187-192.

6. Scientific evidence for musculoskeletal, bariatric, and sports nutrition, szerk.: Ingrid Kohlstadt. CRC Press Taylor & Francis Group, 2006

7. Lakatos Péter: A D-vitamin biológiai és klinikai hatásai, LAM 2002;12(1): 8-17.

8. Cannell JJ, Vieth R, Umhau JC, Holick MF, Grant WB, Madronich S, Garland CF, Giovannucci E. Epidemic influenza and vitamin D. Epidemiol Infect. 2006 Dec;134(6):1129-40.

9. Új tápanyagtáblázat, szerk.: Dr. Rodler Imre, MEDICINA KÖNYVKIADÓ zRT. 2006

10. Advanced Sports Nutrition, Dan Benardot, Human Kinetics; 1 edition, 2005

11. Sports nutrition : vitamins and trace elements, szerk. Judy A. Driskell, Ira Wolinsky.-- 2nd ed., Taylor & Francis Group, LLC 2006

12. Reinhold Vieth , Why the optimal requirement for Vitamin D3 is probably much higher than what is officially recommended for adults, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 575-579

13. Jan I Pedersen, Vitamin D requirement and setting recommendation levels - current Nordic view, Nutrition Reviews Vol. 66(Suppl. 2):S165-S169 S165

14. Leif Mosekilde, Vitamin D requirement and setting recommendation levels: long-term perspectives, Nutrition Reviews, Vol. 66(Suppl. 2):S170-S177 2008

15. Heike A Bischoff-Ferrari, Edward Giovannucci, Walter C Willett, Thomas Dietrich and Bess Dawson-Hughes, Estimation of optimal serum concentrations of 25-hydroxyvitamin D for multiple health outcomes, American Journal of Clinical Nutrition, Vol. 84, No. 1, 18-28, July 2006

16. Cannell JJ, Hollis BW, Sorenson MB, Taft TN, Anderson JJ., Athletic Performance and Vitamin D. Med Sci Sports Exerc. 2009 Apr 3.

17. Willis KS, Peterson NJ, Larson-Meyer DE. Should we be concerned about the vitamin D status of athletes? Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2008 Apr;18(2):204-24.